Volt egyáltalán olyan? A privát szféra valahol eltűnt akkor, amikor már az ősembernek nem volt kedve rámorogni az anyósára/apósára, hogy mit kujtorog utána. Ezt követően kialakult a térfigyelő rendszer bio verziója. Mindössze ezt úgy nevezték, hogy “kimék mán beszélni a Julissal”. Ezt követően minden történés rögzítésre, és némi szubjektivitással visszajátszásra került.
Ezt követően, úgy a múlt század ’90-es éveitől elindult az elektronikus térfigyelők burjánzása. Az elején még senki nem figyelt rá, de úgy 10-15 év elteltével az emberek egye részében valami elkezdett motoszkálni, hogy ez már mégsincsen igy rendjén, hiszen fürkésző szemek lesik minden (utcai, plázai, stb,) mozdulatukat.
Érthető az aggodalom, hiszen számtalan esetben a figyelők azt figyelték, amit nem kellett volna, hanem:
Ellenben nem vették észre, amit észre kellett volna venniük:
Ezek az aktivisták továbbra is kifejtik hasznos tevékenységüket, az állami és magán jellegű megfigyelés ellen, de alig néhány ember emeli fel a szavát egy sokkal jelentősebb kukkolás/megfigyelés ellen. Igaz, ez önkéntesen felajánlott és a széles nyilvánosság számára elérhető. Úgy hívják, hogy Internet / Facbook / Instagram / stb. (nem kívánt rész törlendő):
Hát, fiatalok, csak hajrá! De, kérlek, ezek után ne menjetek ki tüntetni a személyes szabadságjogaitok és a privát szférátok megsértése miatt! Önként és dalolva adtátok fel… 🙁
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: